A központ

Szakképzési Centrumok

2015.07.01-el létre jöttek a Szakképzési Centrumok.

A hivatalos bejelentésről megjelent cikket ITT találhatjátok.

Most mint az átalakulás résztvevője szeretnék néhány gondolatat "papírra" vetni.

Nem is tudom, hol kezdjem.... Talán ott, hogy ez már ha jól számolom a harmadik fenntartó és irányítás váltás mióta ebben az intézményben dolgozom.

Én még úgy kezdtem iskolában dolgozni, hogy fővárosi fenntartású volt az intézmény. Ezt követően az iskola bezárt, az épületet átadtuk az önkormányzatnak és az egész iskola létszámostul, gyerekestől, pedagógusostúl, takarítónénistől áthelyezésre került egy gazdasági szervezet által fenntartott egységbe. Egy év múlva az egész szervezetet átemelte egy alapítvány maga alá. Majd mikor kiderült, hogy nem működik a dolog egyszerűen bezárták az iskolát. Az osztályokat működő intézményekbe delegálták osztályfőnököstül. Jó néhány pedagógus és még több technikai dolgozó viszont utcára került.

Az is igaz, hogy ez volt az első olyan munkahelyem, ahol a lépcsőfokokat szépen lassan ugyan, de megtettem felfele. Az első munka a pénztáros volt, majd ezt követte a gazdasági ügyintéző, majd pénzügyes lettem, majd tanügy-igazgatási referens, majd oktatásszervező és igen itt történt meg, hogy mb.igazgató is lehettem egy fél évig. Na de ennyit a múltról. Akkor azt gondoltam ennyi bőven elég volt az iskolákból.

Na de mint tudjuk Isten malmai ...., újra egy iskolában kötöttem ki és újra beálltam a lépcső aljára. Titkárságra kerültem újból, mint ügyintéző. Láss csodát, arra kellett rádöbbennem a tanév alatt, hogy nem csak a biciklizést nem felejti el az ember. Minden szépen jött vissza ahogy csinálni kellett. Volt iktatás, irattár rendezése, be-és kiiratkozás, érettségi....és a sok hasonló titkársági munka.

Na de minden szép egyszer csak véget ér, úgy döntöttek, hogy gazdaságisként nagyobb szükség van rám, főleg azért, mert nyugdíjba ment az éppen aktuális és nekem meg meg volt a végzettségem. Addig nem is tudtam milyen jót tettek velem amíg meg nem tettem a váltást. Felüdülés volt és elismerték a munkámat.

Na de, hogy nem legyen ilyen egyszerű, egyszer csak úgy döntöttek, hogy jön a KLIK. Nos, aki ismer és tudja miről beszélek, itt sem volt másképp, mint az eddigi munkahelyeimen. A váltást nem mindenki várta úgy mint épp a másik. Szép számmal elmentek a kolléganők, így eshetett meg, hogy tavasszal átkerültem a gazdasági ellátó osztályra mint munkaügyes. Kérdezhetitek sokan, hogy hogyan is lehetséges ez, na de itt ismét a végzettség az ami szerepet játszott. Mivel van egy tök jó diplomám (ami feljogosít arra is hogy HR-es legyek), így felkértek a munkára, én meg jól elfogadtam. Igaz ami igaz diploma az van, csak az a fránya nyelvvizsga az hiányzik, na de ez csak besorolási kérdés :) Végeztük a munkát szépen, szépen lassan átestünk egy főnök váltáson is, de nem volt gáz, mert nagyon jó fej főnöknőt kaptunk. Aztán eltelt két év és rá kellett, hogy jöjjenek, hogy az a terület amiben én is ott vagyok más fenntartót igényel. Így aztán megszületett az újabb gondolat, miszerint a szakképző iskolák váljanak le a KLIK-ről és kerüljenek a Gazdasági Minisztérium alá. Az átadás-átvételről, aki már csinált ilyet inkább nem írok. Az agyatlan egymást követő adatszolgáltatások sora követi egymást, és hát valljuk, be ha csak egyszer kérnének egy adatszolgáltatást amibe minden benne van akkor nem kéne napokig a gép előtt görnyednie néhány embernek. Na de az ú.n. "mestertábla" kitalálója rá kellene hogy lásson arra amit kér! De sebaj, jött a fejetlenség, meg az hogy mi lesz az új nevünk, meg mi lesz az új címünk, meg kéne adószám is... meg még sorolhatnám. Na de szépen lassan megszületett/megszületik minden.

Tehát július 1-től új időszámítás kezdődik (hogy igazgatónkat idézzem). Arról a bizonytalanságról amiben több ember élt eddig a napig arról inkább nem beszélnék. Többeknek kiborultak az idegei, vannak akik jobban, vannak bizony akik nehezebben veszik az akadályokat. Péntekre derült ki, hogy hivatalosan ki hol, melyik centrumba fog dolgozni (persze, ha nem értenénk vele egyet akkor kérhetjük az áthelyezésünket). Egyenlőre itt tart a nagy átalakulásunk, de éljenek a Centrumok! Reménnyel telve várom, hogy mi fog ebből kisülni :)

2015.07.05

Folytatás...

Most már eltelt egy hónap és hát mit is mondhatnék,... szerintem nem nagyon megy ez az egész. Egyszer biztosan fog, de az nem most van.

A vezetőségről: a lényeg, hogy van, vagyis kivannak nevezve azok akiket arra érdesnek találtak, hogy egy ekkora centrumot elvezessenek, mert meg van hozzá a végzettségük.

A dolgozók1: az egészről sejtelmük sincs, hiszen a jól megérdemelt szabadságukat töltik (és most a pedagógusokról beszélek). Ami esetleg megzavarhatja ezt a nagy nyugalmat, az az, hogy a vizsgákért járó honoráriumot a KLIK még nem utalta el nekik, így egy kicsit sértődötten és néhányan már felháborodva próbálják kideríteni, hogy ki is az aki legalább információval szolgálna nekik, hogy mikor kapják meg a pénzüket.

A dolgozók2: szintén, semmi fogalmuk nincs az egészről, hiszen ők is szabin vannak, igaz nem úgy mint a kedves pedagógus társaink, mert nekik nincs annyi pótszabadságuk. Ők csak élvezik, hogy az igazgató, vagy éppen az egyik felettesük megszánva őket megengedte, hogy otthon maradjanak. Igen, ők a takarítók, konyhás nénik és a többi kiszolgáló személyzet.

A dolgozók3: na ők nincsenek szabadságon. Vagyis lenének, mert az új vezetőség véleménye is az, hogy a dolgozóknak egybefüggő két hetet el kell tölteni nyáron amit pihenésre szánnak,- na de ez az ami lehetetlen. Ja és persze jó lenne, ha ez a csoport is kivenné a szabadságát. Na de kérdezem én mikor is? Mert amikor az (előre betervezett) szabadságodat kiszeretnéd venni, nem biztos, hogy boldogok ettől. Na ők a kiszolgáló személyzet 2-vagyis a pénzügy, munkaügy, analitika és egyéb nyalánkságok.

Természetes, hogy amikor egy új rendszer feláll, akkor el kell telnie egy kis időnek amíg a csapat összecsiszolódik. Na de ez csak úgy megy, bocsánat menne, ha bizalmat szavaznánk egymásnak. Ez elég nehezen megy (mindenféle szempontból tekintve), ha az alapvető bizalom sincs meg bizonyos emberekben. A legrosszabb, ha ez épp egy vezető. Voltak már konfliktusok, és ha jól sejtem lesznek is még, mert van aki nem tud emberekkel bánni és főleg sajnos vannak emberek akik, ha hatalmat kapnak a kezükbe elfelejtik honnan is jöttek. Alap gondolat az, hogy a"kérem" és az "ezt kell megcsinálni" között óriási különbség van.

Természetesen, hallomásból tudjuk, hogy vannak még más centrumok is hiszen 44 alakult meg július 1-ével. Azt is halljuk, hogy ha úgy nézzük akkor a miénk a legjobb eddig, mert vannak benne emberek és kívülről úgy tűnik már működik is.

Na de melyik a jobb ha tömve van agy szoba de a különböző állatfajok nem bírják egymást, vagy üres a szoba és épp azt nézik melyik az a faj akivel együtt tudnak élni egy tanévig???

Mert hát lássuk be, ha folyamatosan azt hallod, hogy eddig nem jól csináltad amit csináltál, akkor egy idő után el is fogod hinni. Ami nem jó, mert ezek szerint eddig is alkalmatlan voltál a feladatra.

Van még egy mondás ami eszembe jutott: Új seprű, jól seper. Tehát, vagy egy nagytakarítás lesz, vagy megvárjuk míg kiderül, hogy ez a cirok éppen mit is szeretne.

2015.08.15.

Folytatás......2

Ismét túl vagyunk egy szép hosszúnak nem mondható hónapon. Igen naptárilag tudjuk mennyi egy hónap, de az a temérdek munka amit az új felállás ránk hárít, az új időszámítást állított be. Vagyis igaz a hír, a napok csak úgy repülnek. Na de ha jól emlékszem, ennek a mondásnak van egy folytatása is:.. ha jó emberek között vagy. Na itt nem ez a helyzet.

A kivétel mindig erősíti a szabályt , na de nekünk kijutott a jóból. Vannak még mondások amik eszembe juttatok ez alatt az idő alatt: "...fejétől bűzlik a hal.... " Na jó nem a fő fejtől, de vannak itt kérem mellékágak is, vagyis pontosítanék EGY.

Kérdezem én, MIÉRT, miért pont mi kaptuk azt a megtiszteltetést, hogy MI élvezhetjük eme jeles társaságot. A hangzatos ígéretekből és a légbe mondott mondatokból természetesen nem lett semmi, vagyis ,de lett. Még több adatszolgáltatás, agyatlan táblázatok és határidők betartása, de természetesen kevesebb fizetésért.

Na de van ám a pucánkban vér és amikor is ellen szegültünk megkaptuk a következőket:- ha nem tudod ezt a feladatot ellátni akkor el kell gondolkozni, hogy itt maradj;- eddig is ez volt a dolgod;- ez a te dolgod;- én a saját embereimet akartam hozni, de nem engedték, mert ti már itt voltatok;- ez a bérszámfejtők dolga; -ez a pénzügyesek dolga; - annyira szeretem ezt a közszolgai hozzáállást;.... és van még egy csomó ilyen építő mondat ami elhangzik nap mint nap egy bizonyos ember szájából. És ez egy vezető állítólag (tudom, hogy és-sel nem kezdünk mondatot).

Összegezzem? Szerintem mindenki értette: ha nem tetszik ami most itt van, akkor ellehet menni, egyébként is egy szolga  itt mindenki és örüljünk, hogy még itt lehetünk.

Mindig is azt mondtam, hogy Isten malmai lassan őrölnek, hiába is fut az idő. De tudjátok mit, pontosan az a jó, hogy csak úgy szaladnak a hónapok, mert a MI szerződésünk határozatlan időre van kötve........ Az az egy tanév nagyon hamar elmegy ám :) Ha már más megoldás nincs!

2015.09.04.

A központ hozzászólásai

Szólj hozzá

0.025 mp