Az "izé" története

Az "izé" története

Hogy mi az "izé", majd ha megmondja valaki megírom.

A története 4 hónappal régebbre nyúlik vissza. Vagyis a születését az idei év tavaszára tenném vissza. Amikor is, elkezdte jelezni, hogy ő van. Hogy hogyan? Erős alhasi fájdalommal, az első időkben még a peteérés környékén. Aztán a következő hónapban, már a tisztulás ideje alatt is. Vagyis a kis "izé" miatt újra tinédzsernek érezhettem magam. 

Aztán mivel nem tulajdonítottam neki nagy figyelmet bekeményített és másképpen jelezett. A következő hónapban az ürítési szakaszokban, nagy és egyre rondább cafatkákat küldött a felszínre, hátha ebből felfogom, hogy igen is kell vele foglalkoznom. Még egy hónapot adtam neki, amikor is azt hittem nem tud már újat mutatni, hát megmutatta, hogy de.  Újabb cafatkázás és még egy fincsi extra szolgáltatásként megkaptam tőle az elhúzódó aktív szakaszt. (ami 12 napra nyúlt meg)Ez után a cselekedete után úgy döntöttem megmutatom őt egy "izé" hozzáértőnek és meglátogattam az izé-doktort.

A tünetek elsoroltam, majd izé-doktor megszerette volna tekinteni izét.  Kencevétel után mindenféle latin szavakat közölt a "izé"segítőknek, akik mindezt papírra vetették, vagyis gépbe írták. Az egészből csak ennyit értettem: "14mm", és "ebből műtét lesz". Mondtam, hogy "szinte éreztem", majd kaptam egy újabb időpontot.

Egyenlőre itt tartunk, Én és a kis "izé"-m.

A történetünk folytatódik. 2015.08.24.

Második vizsgálat: 2015.09.21.

Azt hinnéd, hogy elmúlt, de nem az én kis "izé"-m még ott van ahol a doktor látta, és most is jelezte, hogy igen is nem múlik el csak úgy magától. Újabb periodikus ürítési idő, de persze most is nyolc napig, majd meglepetés szerűen a 14. napon újra. Na ekkor jött el az ideje, hogy megint megmutassam őt a doktornak. Na és láss csodát, a mai napon az izé-doktor egyben névadóvá is át avanzsál, mert rákérdeztem mi ez?

Szóval a kis izém az öregedés egyik jelének is tekinthető. Vagyis az ösztrogén szint csökkenésének egyik mellékhatásaként a méhnyálkahártya megvastagodik, ami rendellenes vérzéshez és a ciklusok közötti újabb vérzéshez vezethet. Ennek a "betegségnek" sajnos rossz kimenetelei is vannak. De most maradjunk annál ami itt tapasztalható. Annyira megtetszett ez a név, hogy inkább ezentúl is így hívom: izé.

A mai napi vizsgálat kimutatta, hogy az én kicsikém, már csak 10,4 mm. A szakértő utasítása a következő volt: várjuk meg mi történik két hét alatt. Mert ha a kicsikém esetleg 10 mm alá menne az nekünk nagyon jó lenne, mert akkor úgy tekintjük, hogy gyógyulunk. Ha meg nem csökken a mérete...., na arról majd beszéljünk akkor ha így lesz.

Folytatom még. 2015.09.21.

Harmadik vizsgálat: 2015.10.05 helyett 10.12.

Nem tudtam két hét múlva vizsgálatra menni , mivel épp ürítettem. Borzasztó, hogy ilyen szavakat használok nem? Na de térjünk vissza a jelenbe. Szakértőhöz el, hosszú várakozás, majd vizsgálat. Nos igen bejött amitől féltem, biztos jó gazda voltam mert nem hogy csökkent a kicsi izém hanem brutálisra nőtt, a mai vastagságunk 16 mm.

Kérdést nem is tett fel az orvos, csak elkezdte írni a beutalókat: EKG, vérvétel, kórházi. Ennyi a lényeg. Mostantól arra készülök lélekben, hogy a kórházi kezelés után a szövettan negatív legyen.

A következőkkel nyugtatom magam: mivel én már nem szeretnék szülni, nem okozna gondot, ha eme szervemtől meg kellene szabadulnom. Mivel a klimax szélén állok talán még segítene is. A továbbiakban , hogy fogok működni nőileg, na azt nem tudom. SZóval vannak még kérdések, de minden nehézséggel megküzdöttem már, ez sem fog ki rajtam. A másik , hogy csak is pozitívan állunk mindenhez, tehát a végeredmény negatív lesz az tuti :)

2015.10.15. EKG vizsgálat

Kaptam gyönyörű hullámos papírt.

2015.10.16. Vérvétel

Gondoltam mivel teljeset kértek az biztosan a három fiolás lesz. Hát nem ez az 5 fiolás vérvétel :) Minden rosszban van valami jó is nagyon jót beszélgettem egy rég nem látott ismerősömmel.

Ezek után kétszer próbáltam már bejelentkezni a kórházba, hogy időpontot egyeztessek, de nem nagyon jártam sikerrel.

Folytatom még. 2015.10.23.

Időpont: pipa. Nem írtam, de talán az őszi szünet miatt vagy nem tudom miért, de felvették a telefont és betudtam jelentkezni.

Folytatása következik. 2015.10.26.

Kórház

Betegfelvételre 7.00-re kell menni és 7.30-ig van felvétel. Természetesen már 40-kor ott voltam, de hamar elszaladt az idő. Elsőként szólítanak, el vették a leleteimet és kiosztják az ágyszámomat. Majd útra indítanak, fel kell menni a nőgyógyászatra. Voltatok már az Uzsokiban? Nagyon szép és korszerű, de egy labirintus :) Meg találtam azért egyből.

Újabb várakozás a nővérpultnál, szépen sorra jönnek azok akik a felvételnél ücsörögtek körülöttem. Aztán behívnak a nővérszobába, kitöltenek egy csomó papírt és kapok gyógyszert és műtős köpenyt is majd elkísér egy tanuló a szobámba az ágyamhoz. Újabb várakozás. A nővérke egyszer csak bejön és lemondja, hogy a gyógyszert majd 10-kor kell bevenni és ugyan ebben az időben vegyük majd fel a műtős köpenyt is. Majd jön értünk a beteghordó és akkor elvisz minket a műtőbe. 10-kor pedig nagyvizit. Kimegy és akkor jösz rá, hogy már fél kilenc és te még nem ettél és ittál semmit, na de hol van még a 10 óra?

Kilenckor meglepetésszerűen bejön egy kiscsaj és azt mondja ő az orvos. (nem bántólag mondom, de ránézésre azt hittem nővér tanonc a drága, és kb.16 évesnek nézett ki) Menjek vele vizsgálatra. Megyek.... kitölt ő is egy csomó papírt meg aláírat velem egy rakat nyilatkozatot, meg egy hozzájárulót is ha valami gond lenne. Na szép, akkor most legyél nyugodt mi? Ja és a nyugtatót még nem lehet ám bevenni :) Megvizsgál és úgy dönt, hogy ő még szeretne egy ultrahangot is (végül is még beleférünk). Szóval útra kelünk és lemegyünk együtt az alaksorba az ultrahangra. Na itt egy 80 centis tévén megtekinthetem a méhemet. Gyönyörű, nem is gondoltam, hogy tényleg olyan mint a könyvekben. Megdicsérnek a doktornénik is, hogy mennyire informatív és látványos eme szervem. Csodálkozva konstatálják, hogy mind két petefészkembe van egy-egy érett petesejt. Vagyis most mutatták meg, hogy ebben a hónapban, ha akarnék, még tudnék gyereket vállalni. Na de erről nincs szó, én már inkább az unokákat várnám :)

De térjünk csak vissza az eredeti témához. Ultrahangról fel, aztán ágyba be. Nagyvizit 10-kor fetrengés jobbra-balra. 11-kor megjelenik a műtős fiú és mondja, hogy pisilés, vetkőzés és műtős köpenyt fel, majd kint vár  a folyosón.

Bekísért engem és egy másik hölgyet a műtő előterébe és ott ücsörögtem 11.50-ig. Majd behívtak egyből fel a székre......, na a többi pozitúra biztosan meg van mindenkinek. A kézfejembe egy branült vagy mit szeretett volna berakni a kedves altatónővér de ez annyira nem ment, hogy a fájdalomtól már kicsordult a könnyem is. De aztán könyék hajlatban csak sikerült találni egy vénát és már aludtam is. A következő kép az hogy keltegetnek, hogy öleljem át a beteghordó nyakát, aki átemelt az ágyba és oldalra fektetett, szépen betakargatott és ennyi.

Direkt megnéztem az időt 12.10-volt, nem semmi ugye? Ennyi a kis izé vége. Mert ugye nem felejtjük el, hogy ez a kis történet nem rólam szól hanem a is "izé"-ről.

Éhen haltam már, de a nővérke betipegett és azt mondta, ha nincs hányingerem igyak egy kicsit és ha felkeltem és nem szédülök akkor már ehetek is. Na akkor próba, hányinger nem volt és szédülés sem, így elsétáltam a mosdóig ahol is ittam egy kortyot és visszamentem az ágyamhoz ahol szépen lecsücsültem. Alig vártam, hogy meglássam a fincsi ebédet. Kórház, Magyarország mire vártam? Rántott leves, sárgarépa főzelék és egy szelet sült hús, vagy főtt, nem is tudom. Minden t megettem még a főzeléket is. Aztán úgy döntöttem, hogy lemegyek a büfébe  és pótolok még egy kicsit. Felöltöztem és irányba álltam. Vettem egy melegszendvicset egy tejberizst és egy multivitamint. A kaját benyomtam és elindultam vissza az ágyikómba.

Kb. 20 percet aludtam, és jött a doktornéni, hogy ha jól vagyok akkor tényleg hazamehetek még ma, de szigorúan meg kell ígérnem, hogy holnap csak ülök és fekszek egész nap. Nem emelgetek 2 napig, és semmi féle fizikai dolgot nem végzek. Megígértem :)

5-kor már kanyarodott értem az autó és irány haza. Fél 8-kor már az ágyban feküdtem és másnap reggel fél hatig aludtam.

Még azért nincs vége kis izé történetének, mert 3 hét múlva kontrollra kell mennem. Akkor derül ki hogy az én kis izém milyen indulatokkal rendelkezett.

Folytatom még. 2015.11.06.

Kontroll vizsgálat és szövettani eredmény

Ma van a nagy nap, nem kis izgalommal indultam a mai napnak, ugye nem is kel mondanom.

Csak, hogy kissé teátrális legyek, persze isten útjai meg ilyenek..., tegnap az én kislányom szenvedett egy kis iskolai balesetet. Vagyis amikor mentem érte az iskolába bekötözött kézzel jött ki a napköziből. Ennek az lett a vége, hogy este fél 8-kor az ügyeleten ültünk ahol is kiderült, hogy a gyűrűsujján a középső perc elrepedt. Kapott szép kis sínt meg felmentést három hétre a tesi alól és fél 1-kor már itthon is voltunk. Na de annyira izgultam, hogy nem tudtam elaludni. Ami azt jelentette, hogy fél 3-kor sikerült a kanapén elaludnom, nem kis hánykolódás után. Aztán reggel ébredés ugyan úgy mint mindig.

Irány a kórház, ahol is vártam, hogy valakitől megkérdezem, hol is van a kis dokinénim. Aztán megkaptam a számát és kiderült, hogy megbeszéltük, hogy fél 9-kor találkozunk, így hát leültem és vártam.

Amikor megérkezett, már hívott is be a vizsgálóba. A kezében a papír darabbal amin a jövőm ált legépelve. Leültetett maga mellé és elmondta, hogy minden rendben, az eredmény negatív lett. Na ott kifakadtam és elkezdtem sírni, szegénykém azt sem tudta, hogy nyugtasson meg. Aztán ellátott azzal a tanáccsal, hogy ne hanyagoljam el az én kis méhemet és igen is minden évben menjek szűrésre.  Meg is beszéltük, hogy én is láttam az ultrahang felvételeket és hát a három mióma és az egy polip azért az most csak ideiglenesen lettek megszüntetve.

Remélhetőleg az eredeti panaszaim is megszűnnek, mert hát az most fog kiderülni milyen hatást váltott ki az egészségügyi beavatkozás.

A havi rendszeresség elmúlása után megkel látogatnom a nőgyógyászomat, hogy megmutassam neki a leleteket.

Egyenlőre ennyi, de bevallom, hogy azért örülök, hogy ez a történet itt be is fejeződik. Nem mintha nem szeretem volna írni a kis "izé" történetét, de valljuk be inkább írok adventi koszorúkról és ajtódíszről, mint egy betegségről.

2015.11.26.

VÉGE

Az "izé" története hozzászólásai

Szólj hozzá

0.072 mp